a Jégvarázs egyik legmeghatóbb dala, amely végigkíséri Anna és Elsa felnövését. A dal Anna gyermeki reményével indul, aki a bezárt ajtó előtt kérleli testvérét egy kis közös játékra. Ahogy telnek az évek, a vidám hívás fájdalmas vágyódássá és magánnyá válik. A történet végén, a szülők elvesztése után, a dal a gyász és az elszigeteltség szimbólumává válik, bemutatva a két testvér közötti tragikus távolságot és Anna töretlen szeretetét.