Tunyacsápnak elege lesz szomszédja állandó bolondozásából, és azt javasolja neki, hogy viselkedjen végre normálisan. Spongyabob komolyan veszi a kérést, és teljesen átalakul: eltűnnek a lyukacsai, kisimul az arca, és megszűnik a jellegzetes kacagása is. A mindig vidám tengeri szivacs hirtelen szabályos, kerekded és végtelenül unalmas alakká válik, aki még a munkáját is gépiesen végzi a Rozsdás Rákollóban. A változás azonban nem mindenkinek tetszik, hiszen Patrik hiányolja a régi barátját, és hamarosan még Tunyacsáp is rájön, hogy a túlzott normalitás ijesztőbb lehet, mint a régi hóbortok. Spongyabobnak most már csak azt kell kitalálnia, hogyan lehetne újra a régi, kocka alakú önmaga.