Élt egyszer egy szegény asszony, aki mindennél jobban vágyott egy gyermekre, még ha csak akkora is, mint egy dióbél. Kívánsága csodálatos módon teljesült, amikor egy talált dióból előbújt Diódénes, az aprócska, de annál bátrabb és leleményesebb legény. A kis hős elhatározta, hogy segít apjának a mezőn, és kiterelte az ökröket a legelőre. Mivel olyan pici volt, kényelmesen elhelyezkedett az egyik ökör fülében, és onnan kiabálva irányította a hatalmas állatokat. A kalandok akkor kezdődtek igazán, amikor az éhes jószág véletlenül lenyelte őt a friss fűvel együtt. A bajt csak tetézte, hogy hamarosan felbukkant egy ordas farkas, aki felfalta az ökröt a benne lévő fiúval együtt. Diódénes azonban a farkas hasában sem veszítette el a lélekjelenlétét. Kiabálásával elijesztette a többi farkast a nyájtól, majd ravasz módon rávette a fenevadat, hogy hazamenjen a szülei házához. Ott az édesapja ellátta a farkas baját, így a kis legény sértetlenül kiszabadult, és boldogan ölelhette meg újra aggódó szüleit.